1. A programba bevont tanulók, gyerekek
A programban mind a négy iskolában 4-féle tehetséggondozó és felzárkóztató klub (humán alsós, reál alsós, sport alsós, humán felsős, reál felsős, sport felsős) működött, heti rendszerességgel, klubbonként összesen 30 órában, ami alkalmanként 3 órát jelent. Így összesen 240 foglalkozás valósult meg, ami 960 óra. Ezen kívül összesen 184 szabadidős foglakozás került megtartásra. A szülők szívesen engedték gyermekeiket délután vissza az iskolákba. A projektidőszak alatt minden héten többféle lehetőség is volt a gyermekeknek, és az előre tervezett alkalmankénti 12 főt, főként a szabadidős foglakozásoknál túl is lépte a létszám. Az iskolák minden tanulója kapcsolatba került a programmal, így az eredeti 417 fő gyermek helyett 492 gyermek került bevonásra. A HHH tanulók 417 fős értéke teljesült, az esélyegyenlőségi koordinátorok különösen nagy figyelmet fordítottak ezen tanulók részvételére, volt olyan család akik gyermekeiket soha nem engedték tanításon kívüli programokra, de a program bevonási módszere (esélyegyenlőségi koordinátor alkalmazása) sikeresnek bizonyult. A résztvevő roma tanulók száma az iskolavezetés és a koordinátorok megbeszélése alapján becsült érték, az indikátorban megadott jelenlegi 410 fő teljesült. A gyermekek felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásai a következő felépítést követték: a foglalkozás első felében beszélgetés az aznapi iskolai munkáról, majd következett a feladott házi feladatok elkészítése, utána a foglakozás témájának feldolgozása és a legvégén játék, vagy ha a témafeldolgozás túl sok időt vett igénybe akkor közben egy kis mozgásos játék. A szülő körében különösen kedvelt volt, hogy a gyermekek a házi feladatukat is elkészítik, így a másnapi "fekete pontok" is elmaradtak nagy többségében, ami az érdemjegyek kedvező alakulását segítette elő.
2. Családlátogatások
A családlátogatások mind a négy településen megtörténtek. A feladatot az egyesület által alkalmazott, de a munkájukat az iskolákban töltő esélyegyenlőségi koordinátorok látták el előre meghatározott szempontrendszer szerint. Minden településen 20 db családlátogatás történt, így értük el a 80 db indikátort. A családlátogatás fontos szempontja volt, hogy igyekeztünk egy reális mintát venni a családi közösségek életéből, ezért az iskolai arányok szerint látogattunk meg családokat, és a következő tényekre figyeltünk a célcsoport kiválasztásakor: HHH tanulót nevelő, sokgyermekes, munkanélküli szülők, nagyszülő által nevelt, családban lévő fogyatékos, rendezett körülmények között élők. Az általános tapasztalat, hogy a családok szívesen fogadták az esélyegyenlőségi koordinátorokat, elmondásuk szerint nyitottabbak voltak, mintha az iskolában tanító pedagógusokkal történt volna az esemény. A látogatáskor "családlátogatási feljegyzés"-t készítettünk, amelyet a szülő is átolvashatott, tehát el szerettük volna kerülni azt a jelenséget, hogy bármi gyanakvást, vagy ellenőrzést sejtsen a család a munkánkban. Kiemelt feladat volt a gyermek otthoni tanulási környezete, jutalmazás és büntetés a családban, az otthoni tanulószoba, munkamegosztás, a család szerkezete, lehetőségeik terveik és elvárásaik a gyermekekkel szemben, az iskola otthoni megítélése, iskolai problémák és eredménye, sikerek. A család szabadidő eltöltési lehetőségei, programjaik, sportolási lehetőségek és igények. A HHH tanulók körében végzett felmérésekben leginkább a sokgyermekes családok dominálnak, az otthoni környezetből hiányoznak a korszerű technikai eszközök sok helyen nincsen számítógép, az internet hozzáférés nagyon ritka. Volt olyan család, ahol a 13 éves iskolás kislány életében még csak egyszer volt a faluján kívül. A családlátogatások összességében pozitívan értékelhetők és szükségesek. Az iskolai és a szülői társadalom párbeszédét erősítik, amellyel javulhatnak a gyermekek iskoláztatási lehetőségei.
3. A szülők bevonásával zajló és a közösségi programok
A programunkban a szülői bevonással zajló programok a gyermekek számára szóló szabadidős tevékenységek amik egyben a közösségi rendezvények is. A képzések is nyitottak voltak a szülői közösség számára. A szabadidős tevékenységek közül mindegyiken, a nyitott informatika, a kirándulás, a klubnapközi és az aerobik foglalkozáson is volt szülői részvétel. Jellemzően a foglalkozásokon 2-3 szülő vett részt a gyermekek mellett, akik főként valamely tanulónak voltak a szülei. Népszerű volt a szülők körében a nyitott informatika, ahová a gyermekeikkel együtt érkeztek és közösen fedezték fel az elektronikus világ rejtelmeit. A foglalkozásokon szülőkkel történt beszélgetésekből kiderült, hogy nagy részüknek nincsen otthon számítógépe és internet hozzáférése, a résztvevő 30-40 év körüli szülők közül többnek problémát okozott egy böngészőprogram elindítása. Nagyon jó közösségformálási színterek voltak a kirándulások, amelyeken nemcsak a túra, hanem az egyes állomásokon tervezett program (pl.:labdajáték) is sok örömöt okozott, együtt játszott gyermek, nevelő és szülő. A szülők körében nagyon pozitív visszhangja volt a közös programoknak, a településekről hiányoznak az ilyen jellegű lehetőségek. Nagyon népszerűnek tekinthető még az aerobik foglalkozás, amely kifejezetten az anyukák egészséges életmódra való nevelési szemléletmódját kívánta fejleszteni.
A szabadidős foglalkozásokról tájékozódni az iskolában kihelyezett heti rendszerességű plakátokon lehetett, amiről a projekt elején minden szülő tájékoztatva lett.
4. Hiányzások csökkenése
A hiányzások csökkenését a félévi eredményhez hasonlítottuk, amelyet az iskolai osztálynaplók értékelési részéből vettük át. A munkát az esélyegyenlőségi koordinátorok végezték. A vizsgálat havi szinten zajlott, figyelték az osztályfőnökökkel a gyermekek iskolába járását, majd az év végi bizonyítványba is bekerülő értékek lettek összehasonlítva a félévivel. Ennek eredményeképpen a projektidőszak alatt a gyermekek hiányzása az intézményben csökkent, ami több tényező mellett köszönhető annak, is hogy a sokat hiányzó tanulók közül több családdal, szülővel is egyeztetett az esélyegyenlőségi koordinátor, az iskolában való részvétel fontosságáról, az esetleges hiányok pótlásáról. A tanulókról összegző táblázat készült, amely tartalmazza az érdemjegyeiket és a hiányzásaikat is a projektidőszakra, valamint az elért átlageredményeket. A mellékelt dokumentum négy munkalapján különbontva található a négy iskolai adat, de a 25%-os érték az iskoláknál külön-külön is teljesül. A hiányzásokról elmondható, hogy ezeken a kistelepüléseken nagyon ritka az igazolatlan hiányzás, eltekintve egy-két tanulótól. A falukban az emberek jól ismerik egymást, nincsen lehetőségük a gyermekeknek napközben az utcán lenni, a szülők nagy része pedig otthon van. A városi iskolákra jellemző, több tanuló iskolától együttesen való távolmaradása pedig egyáltalán nincsen. A mellékletben piros színnel vannak jelölve a hiányzásukat csökkentő tanulók. A mellékelt táblázat munkalaponként a négy intézmény adatait tartalmazza, amelyben pirossal ki vannak emelve azoknak a tanulóknak a nevei akiknek az első félévhez képest csökkent a hiányzásuk. Az indikátor pályázatukban nem volt kötelező választású, mert programadaptációt végeztünk, azonban ezeket az értékeket is figyeltük. A második félév végére a tanulókat sikerül arra buzdítani, hogy érdemjegyük javításához a legfontosabb a tanórai részvétel, illetve a felzárkóztatásnál kiemelten kezeltük a nagyon gyenge eredményű gyermekeket.
5. Tanulmányi átlageredményüket javító tanulók
A tanulók eredményei a féléves eredmények alapján kerültek összehasonlítása, amelyekből egyértelműen kiderül a 25%-os indikátor elérése. A tanulók felzárkóztatása eredményesnek bizonyult, amiről nemcsak a számadatok, hanem a szülői és nevelői vélemények, valamint a tanulói közösség pozitív hozzáállása is tanúskodik. A gyerekek érdemjegyei különösen azokból a tantárgyak javultak, ahol sok volt az elégtelenek száma, a pedagógusok különös gondot fordítottak, arra, hogy a program által biztosított lehetőségeket maximálisan kihasználják a gyermekek fejlesztésére. A mellékelt táblázatba iskolánként bontva szerepelnek azok a tanulók piros színnel kiemelve, akik javítottak az érdemjegyeiken. A felzárkóztató foglalkozások közül különösen a humán és a reál területek tantárgyainál volt a legszámottevőbb javítás, a sport területén a gyermekek általában nem szerepeltek rossz érdemjegyekkel. Az érdemjegyek javulása mellett sokkal nagyobb értéknek tekinthető a gyermekek motiváltságának a növekedése, a tanuláshoz való hozzáállása. Ez a mindennapi iskolai munka során volt mérhető, az esélyegyenlőségi koordinátorok elmondása szerint a sok pozitív visszacsatolás kedvezően hatott az iskolai életre, a gyermekek magaviseletére és tanulmányi munkájára.
6. A bevont tanulók közül iskolán kívüli programokat rendszeresen látogató tanulók/fiatalok száma (fő)
A program két csoportban adott foglalkozást a gyermekek számára amelyből az egyik szabadidős (nyitott informatika, klubnapközi, aerobik, kirándulás) és ha másik tantárgyi (humán alsós, reál alsós, sport alsós, humán felsős, reál felsős, sport felsős) az indikátor összesen 100 tanulóra vonatkozott, s rendszeresnek tekintettük, ha egy tanuló egy típusú foglakozásnak a 51%-ára eljött. Az eredmények alapján elmondható, hogy minden területen túlteljesítette a várt célértéket a projekt a 100 fő rendszeres részvétele teljesült. Legnagyobb számban az alsós és a felsős sport foglakozásokon, valamint a szabadidős nyitott informatikán szerettek részt venni, de a tantárgyi klubokon való részvétel is csak 20-25%-al marad el. Jellemző volt az is, hogy a tanulók motiváltságát az adott foglakozás témája is befolyásolta, valamint a megvalósító nevelő személye. A gyermekek szívesen jöttek a programokra, mindig kíváncsian kérdezték a koordinátort: Lesz a jövőhéten? Mit fogunk csinálni? A tájékoztatás miatt minden hét elején kifüggesztésre került az iskolában a heti program, ami tartalmazta a témát, a nevelőt és az időpontot. Előzetesen kellett jelentkezni, hiszen a létszám a felzárkóztatás tekintetében korlátozott volt. Sikeres munkát a tapasztalatok szerint 12 főnél nagyobb csoportban nehéz végezni, ezért a felzárkóztatásnál csak ha a téma és a munkamódszer megengedte, akkor lehetett több tanulót engedni. A rendszeresen járó tanulók mindig igyekeztek előre helyet foglalni, volt egy olyan jó hatása, hogy a gyermekek még inkább igyekeztek előre megszervezni a programjukat, így a heti tervezést ez elősegítette.
7. Továbbképzésen részt vett pedagógusok
A projektben egy képzésben vettek részt a helyi pedagógusok, amelynek két része volt egy felkészítő rész az adaptálandó programra, a másik egy interaktív módszereket bemutató tréning, amely elősegítheti a HHH tanulók integrációs nevelését. A képzések a szülők számára is meg voltak hirdetve. Kiadásra került a célértékben meghatározott 20 tanúsítvány, amelyben a képzések óraszáma összesen 13 óra. A foglalkozások a délutáni órákban kerültek megtartásra, a pedagógusok saját iskolai környezetében. Minden foglakozásra jellemző volt a közös munka, a résztvevők aktívan "dolgoztak" a képzések alatt. A képzések egyik fő mondanivalója az érzékenyítés, a téma iránti elhivatottság erősítése, a sztereotípiák felszámolása és megcáfolása, valamint a program részletes bemutatása és eddigi eredményeinek az ismertetése. A felkészítés sikerét befolyásolta, hogy a képzést az eredeti modell kidolgozói tartották. A képzéssorozat sikeres volt a megvalósítás során.